2013. január 13., vasárnap

Szilveszteri szösszenetek, szuper kajákkal..


Idén is, mint már évek óta, itthon ünnepeltünk. Szűk családi körben. Kár, hogy a TV-ben, egyetlen nézhető csatornát sem találtunk. Hiányzott Hofi, és egyáltalán a kabaré, a vidámság. Így maradtak a finom ételek, az ajándékba kapott italok, és a Scrabble. Minden szilveszterkor lemegy néhány parti. Közben lehet csipegetni, a hideg, és meleg finomságokból. 


A kocsonyát, mindig Anyósom csinálja. Ugyanaz a megbízható minőség, minden évben. Minek is változtatna rajta. Jut belőle az egész családnak. Sógoraimnak, sógornőimnek, és az unokáknak. A kocsonya hosszú ideig fő, ezért közben össze lehet dobni, néhány sütit is. Háromféle töltelékkel készített rétest, és még valami mást is. Ezek többségét az unokák eszik meg. Mint máshol, nálunk is a praktikum győzött, a szilveszteri menüben. Fő szempont volt az olcsóság, és az egymással harmonizáló ételek. Semmi se veszhet kárba, és a kaják bármilyen kombinációban fogyaszthatók legyenek. Arra gondolok, hogy a malacsült ehető párolt káposztával, de akár franciasalátával, virslisalátával is. A saláták, pedig több napon keresztül fogyaszthatók reggelire, vacsorára, de bármikor. Így aztán ételhordó című albumom, ezen a héten még üresen tátong. Újabb bejegyzés a jövő héten. Addigra elfogy a szilveszteri kaja, és az is, amit Párom most is a tűzhely mellett állva alkot. De erről később! És ha már szilveszter, nem fejezhettük be az évet koccintás nélkül. A névnapomra kapott, druszámról elnevezett itókával, és másokkal, ez is megtörtént. Kimi kutyánk nyolcadik szilveszterét ünnepli velünk. A pezsgőből mindig kapott egy kortyot Ő is. Neki is jár az ünneplés.



Szilveszteri finomságok, a teljesség igénye nélkül. 


Hazánkban, az emberek java része évente egyszer eszik kocsonyát. Ez az alkalom pedig a Szilveszter. Nem mintha oly nehéz lenne elkészíteni. Az viszont igaz, hogy két adagért ne is kezdjünk hozzá. A kocsonya főzése, minden évben Anyósom reszortja. Nagy gyakorlatra tett szert. Igaz, hogy Ő is csak erre az alkalomra készíti el ezt a finom ételt, de mivel több mint harminc éve főz ilyet, a minőség állandó. Tehát mindig finom! A kocsonya általános jellemzője, hogy télen készítik. Senkinek nem javaslom, hogy augusztus közepén kísérletezzen a körömlével. Elég nagy marhaság lenne! Hacsak, nem rakja félig a bográcsot zselatinnal. Az is kocsonya lenne, de nem az igazi. Mert az igazit, csak a hűvös idő beköszöntével lehet elkészíteni.


Anyósom művei. 
Kocsonyák fogyasztásra készen.


Kell hozzá, jó adag bőrös sertéshús. Van aki külön főz bele bőrt is. Az állagán javít, de azt nem szokjuk benne hagyni. Ha bőrt is teszünk bele, csavarjuk össze, és kössük át jó erősen spárgával. Azt nem esszük meg, de a kocsonyásodást elősegíti. Merthogy a kocsonyásító anyag, a bőrből fő ki. Na meg a csontból. Talán ezért fő alapanyag a köröm, miben mindkettő megvan. A bőr, és a csont is. Ahhoz, hogy kinyerjük e nemes anyagot, viszont nagyon hosszú ideig kell lassú tűzön főzni. Ha rotyog, zavaros lesz kocsonyánk! Husiból tehetünk belé másfélét is. A farok, a fül, a malacka orra szintén belevalók a lébe. Főzhetünk bele füstölt csülköt is. És nem csupán az íze miatt. A színhús aránya viszont ne legyen több a husik ötödénél. Ha véletlenül mégis, akkor módosítsuk a kitűzött célt! Kocsonya helyett, főzzünk pörköltet! Télvíz idején, viszont a kocsonya a nemes cél. Van aki zöldséget, répát is főz bele. Az íz miatt lehet. Mehet bele hagyma is, de csak egészben. A fokhagymagerezdeket se nyomjuk szét! Tegyünk hozzá ízlés szerint egész fekete borsot is. A zöldségféléket, viszont később adjuk hozzá! Hamarabb megfőnek mint a hús. A legtöbb idő a körömnek kell. Én pl. először a körmöt teszem fel főni. Sós vízben, egész borssal. Fél órával később kerül bele a fül, és a farok. Ha az orrát is hozzáadjuk, az is mehet bele. A füstölt csülök is mehet hozzá. Jól kimosva, előző este beáztatva. Ha ez utóbbit is adunk hozzá, a sóval bánjunk óvatosabban. A füstös íz mellett, ugyanis só is fő ki belőle. Ha már puhult a husi, tehetünk bele zöldségféléket is. Mindazok, akik így szeretik. Ne nagyon kavarjuk. Nincs szükség rá. a pörkölt odakozmálhat, a kocsonya nem. És ne forrjon! Akkor zavarossá válhat. Ha hab keletkezik, szedjük le. Ha minden megfőtt, szűrjük le. A körmöket, és amit szükséges, csontozzuk ki, majd osszuk el az előkészített tányérokba. A tálaláskor tehetünk az edényekbe a főtt zöldségből, répából is. Jól mutat a kész kocsonyában a főtt tojás is félbevágva. Mindenképp mélytányért válasszunk, hogy a husikat ellepje a kocsonyalé. Ha a kocsonyalé kézmelegre hűlt, tálalhatunk műanyag tányérokba is. Várjuk meg tehát tálalás előtt, hogy levünk hűljön egy kicsit. 


Az én adagom. Frissen őrölt borssal, lilahagymával. 


A kocsonya több napig megőrzi élvezeti értékét. Vigyázzunk, viszont, hogy ne fagyjon meg! Melegíteni, mikrózni nem szabad, és nem is tudod! A fogyasztáskor lehet csípős paprikával, borssal megszórni. Mindenki saját ízlése szerint. Én például szoktam vékonyra szelt lilahagymát is tenni rá. De ez már tényleg egyéni ízlés dolga. Amivel viszont mindenki egyetért, hogy akár így, akár úgy, a kocsonya igenis nagyon finom étek. Aki nem ért egyet vele, nyugodtan egyen salátafőzeléket szilveszterre! Azért nekik is Boldog Új Évet kívánunk!
Mivel a cikk írása óta átvettem a kocsonyakészítés nemes feladatát, leírtam azt is, én hogyan csinálom.

A most következő étket, nem csak szilveszterre készítjük. Számtalan formában fordult elő étrendünkben az elmúlt év során. Bármennyire furcsa, de a malachús viszonylag olcsón beszerezhető felénk. Az év bármely szakában. Így aztán, minden évszakban készülhet nálunk bőrös malacsült. A köret viszont más-más. Szezonálisan lehet lecsós krumpli, de szilveszter táján szaftos, tepsis krumplival, párolt káposztával illik tálalni.

A malac gyönyörűen megsült, 
bőre megpirult.
 A malacka fűszerezése hasonló minden alkalommal. Apró változások viszont lehetnek. Most rengeteg fokhagymával (másfél kiló husihoz 2 egész fej) sóval, borssal lett bedörzsölve. A fokhagyma gerezdek hosszában szelve, rengeteg helyen bőr alá, és a húsba tolva. A bőrös felével felfelé sütőtálba, vagy tepsibe, mellé 2 db meghámozott, félbevágott vöröshagyma. (ezeknek később külön szerepet szántunk) Lehet hozzá rozmaringot, kakukkfüvet tenni, de mivel nejem most egyszerűen kívánta elkészíteni, ezúttal a zöldfűszerek elmaradtak. A hús sem lett azonnal beirdalva. Ez később, a pirítás előtti szakaszban történt csak meg.
Köretként, a tepsis kolompír lett kiválasztva. Először kockákra vágott krumplit főztünk sós vízben. Ezt később lecsorgattuk, és összekevertük a husi mellett sült, később felszelt hagymával, és a sültzsír egy részével. Isteni köret, a még istenibb malacka mellé. A mindezek mellé illő párolt káposztáról, most is én gondoskodtam. Apróra szelt, esetleg gyalult közepes fej kápit kevés olajon pároltam, megsóztam, nagyon kevés szorbitot (vagy cukrot), mokkáskanál őrölt köményt, több őrölt borsot, csipetnyi curryport, pici gyömbért adtam hozzá. Kevés almaecet is került a fazékba. Közben meghámoztam 3 almát, majd vékony csíkokra vágtam. Amikor elkészültem vele, az almát is hozzáadtam, majd készre pároltam. Igazán finom vacsora lett belőle!




Virslisaláta új lilahagymával snidlinggel meghintve. 


Most, hogy malackodtunk egy jóízűt, térjünk át kevésbé koleszterindús salátáinkra, melyek szintén a szilveszteri étrend részét képezték. Ezek azért jók, mert a nagy zabálások után, akár magukban is fogyaszthatóak. De mellétehetjük a hideg malachusinak is. Egyik saláta elkészítése sem okoz különösebb gondot. A franciasaláta, nem beszél a gallok nyelvén. Köze sincs a franciákhoz, mert van a mélyhűtött zöldségben répa, borsó, zöldbab, és még karfiolt is tartalmaz nyomokban. Mexikóinak sem nevezném. És majonézt sem látott rövid életében! Figyelem! A tejföl, nem majonéz! Én viszont jobban szeretem. Az sem megoldás, hogy bóti majonézt nyomunk salátánk képébe. Csináljuk nyugodtan tejföllel. A fűszerezéssel viszont iszonyatos tuningot végezhetünk rajta. A zöldségeket sós vízben szoktam főzni. Lehet bele a só helyett ételízesítőt is tenni. Van aki viszolyog a Nátrium glutamát ízétől. Ez a legnépszerűbb ízfokozó. Hozzáadásával könnyen "E"jelűvé szabványosíthatjuk a salátánkat.
Kicsit a mennyiségekről: A zacsi 25% akciót is tartogatott, így 1250 gramm zöldségkeverék főtt meg. A tejföl egy vödörnyi anyag volt, ami nettólag 850 grammot nyomott. Mivel a zöldség sós vízben főtt, óvatosan bánj a sóval. A keverékbe került jelentős mennyiségű bors, kevéske mustár, olivaolaj, némi fokhagymapor. 3 db. alma is, meghámozva, kiskockákra vágva, valamint néhány csemegeuborka is mehet hozzá, szintén felaprítva. Összekutyulás után megkóstolva, és nem esve kétségbe attól, hogy túl sós lett. Melegen ugyanis sósabb. Kihűlés közben harmonizálódnak az ízek. Összeérik a salátánk.



A másik finomság a virslisaláta volt, ami szintén nem majonézes. Ugyanazzal az öntettel készült, de nem egyszerre. Külön kikeverve, több borssal, mint az előző esetben. A virsliről, csak annyit, hogy ez is akciós volt. Emberi fogyasztásra, csak saláta formájában alkalmas, de annak igen finom. És higgyétek el nem kamuzok! Nem első eset, hogy kipróbáltam. Felhozhatnám a Kentucky csirke példáját, melyben a legíztelenebb csibéből is megfelelő fűszerezéssel, kiváló kaját lehet varázsolni. Oz a nagy varázsló nem Kentuckyban született? Ez a sali, valamivel több előkészületet igényel. Megéri!

A virslit, ami jelen esetben két 1 kilós csomag volt, és valószínű van köze az imént említett Kentucky csibékhez (ízben ugyanolyan semmitmondó) megfőzzük. Hagyjuk kihűlni, mert a virsli melegen nem szeletelhető szépen. Addig három fej hagymát vékonyra szeltem, besóztam. 5 gerezd fokhagymát összenyomtam, és apróra vágtam. 1 kanálnyi olajjal, kevés mustárral, több borssal, snidlinggel, petrezselyem zölddel 4 percig mikróztam. Ha nem vöröshagymát, hanem lilahagymát, esetleg újhagymát használtam volna, akkor a mikróra sem lett volna szükség. A kihűlt, szeletekre vágott virsli ezekkel lett összekavarva, na meg majd egy kilónyi akciós, 12%-os téföllel.

Kóstolás után, ez is ment a teraszra hűlni. Természetesen előtte mindent macskabiztossá tettünk, mert bár nekünk nincs ebből a hétéletű háziállatból, a szomszédok cicái időnként látogatást tesznek portánkon. Na most, a tejfölös saláták, és más a hűtő befogadóképességének korlátozottsága miatt szabadba tett finomságok, túllépik ezen állatkák ingerküszöbét, de nem kívánunk egy tálból cseresznyézni velük! Salátázni sem! Nem azért készült!

Lassan végére érünk, a szilveszteri kaják által nyújtott kulináris élményeknek, de kénytelen vagyok visszakanyarodni a Mamához.

Sütik szilveszterre. Háromféle rétes, és az a túrós süti, amit mások is hasonló módszerrel készítenek. Sütőporral, vaníliás cukorral, szalakálival. A töltelék túrót, pedig krémesre kikavarva. 


Anyósomhoz, aki rengeteg szabadidejében nem rest arra, hogy finom sütikkel ajándékozza meg bővebb családját. Lányait, vejeit, unokáit. Vannak bejáratott receptjei. Ritkán kísérletezik. A bevált recikből, viszont mindig finomat, bőségeset sütkérezik. Az unokák legnagyobb örömére. Rég észrevettem, hogy ezekkel a finomságokkal a legegyszerűbb lekenyerezni az ifjú nemzedéket. A korosabbakat is. Engem talán nem, mert sosem voltam édesszájú. A teljesítményt viszont maximálisan elismerem. Sütifogyasztásom, némi mintavételezésnél tovább nem nyúlik. Cukrosat nem ehetek, de időnként kedveskedik nekem is szorbitos sütivel. Ezekből, a mintavételezésnél valamivel többet fogyasztok, de javarészt e finomságok is mások bendőjében landolnak. Sebaj! Nekem az is öröm, ha mások jól laknak. Mivel ezek haláloznak el legelőbb, nincs maradék.

Pedig szívesen adnék azoknak is, akik nálam jobban rászorulnak.

Itt gyorsan abbahagyom, és ahelyett, hogy hosszasan morfondíroznék azon, vajon nem jutok hamarosan erre s sorsra, amíg tehetem még egyszer mindenkinek Boldog Új Évet kívánok!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése